Fülöp Henrik címkéhez tartozó bejegyzések

Nők a családban és a munkahelye.

A Kormány célul tűzte ki a nők, és a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartás erősítését, melynek elősegítésére irányul ” Nők a családban és a munkahelyen” projekt.

A projekt tartalmi részeként Család KarrierPONT néven egy lendületes és inspiratív közösségi helyet hoztak létre, és működtetnek országszerte. Ide várják azokat a célcsoportba tartozó aktív korú nőket, akik a munka és a család összeegyeztethetőségét szeretnék a személyes életükben megvalósítani, és erre jó megoldást látnak az atipikus foglalkoztatásban.

A szakmai tanácsadáson túl információt közvetítenek, különböző tréningeket szerveznek, továbbá kiemelten ösztönözik a női vállalkozások megalakulását és elősegítik a nők atipikus foglalkoztatásának népszerűsítését. A másik kiemelt célcsoport a helyi munkáltatók, akikkel a projekt megvalósítói az igényfelméréseket követően folyamatos párbeszédet tartanak fenn annak érdekében, hogy a munkaadói oldal is megtalálja az atipikus foglalkoztatási formákban a számára vonzó lehetőségeket.

Fontos kiemelni a célcsoportok közötti kommunikáció jelentőségét, a munkadói és a munkavállalói érdekek összehangolásának szükségességét, a család és a munka összeegyeztethetőségének fontosságát. A párbeszéd kialakításában, az új típusú foglalkoztatási modellek népszerűsítésében kiemelt szerephez jut a harmadik célcsoport, azok a társadalmi csoportok, támogató szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és tagjaik, akik a családok szociális és mentális segítésében, a nők elhelyezkedésének támogatásában már régóta tevékenykednek, így jól ismerik a nők és a családok problémáit.

A projekt rövid- és hosszú távú hatása, hogy hozzájárul a nők foglalkoztatásának növeléséhez, a munkaerőhiány mérsékléséhez, a munkaerőpiacon a kereslet-kínálat optimális arányának alakulásához, valamint a megfelelő munkaerő rendelkezésre állásához a munkaerőpiac meghatározó szereplőinek együttműködése révén. Hosszú távú hatás mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon a szemléletmód pozitív irányú változása.

Az egységes szabályrendszer szerint működő központok a következő célok érdekében jöttek létre:

  • a nők munkaerőpiaci helyzetének, atipikus foglalkoztathatóságának, valamint a munkáltatók és a munkavállalók helyi szintű együttműködésének javítása, atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő és más munkaidőmodellek, távmunka, bedolgozás, alkalmi munka és mások) népszerűsítése, bevezetése, különös tekintettel a helyi igényekre;
  • a család/magánélet és a munka összeegyeztethetőségének és összehangolásának előmozdítása, a támogató helyi munkaadók/szolgáltatók és a velük együttműködő közösségek működési feltételeinek megteremtése;
  • a nőkkel szembeni – gazdasági és társadalmi – előítéletek lebontása helyi szemléletformáló eszközökkel.

A központhoz fordulhatnak azok, akik elakadtak a karrierépítésben vagy nehezen találnak vissza a munkerőpiacra, de akár gyereknevelési vagy párkapcsolati gondokkal is megkereshetik a Család és KarrierPONT-okat. Az ott dolgozó szakemberek maguk is segítenek a problémák megoldásában vagy kapcsolati rendszerükön keresztül eligazítást adnak, hogy hová érdemes fordulni az adott konkrét üggyel.

A projektcélok megvalósítása számos a kutatásokkal, képzésekkel, szakmai- és védjegystandardok kidolgozásával, valamint a szemléletformálással összefüggésben megvalósuló rendezvényt generál. Megrendezésre kerülnek oktatások, hazai és nemzetközi konferenciák, tréningek, szakmai és szemléletformáló előadások, workshopok, szakmai találkozók, lakossági tájékoztatók, érzékenyítő fórumok, műhelyfoglalkozások, fesztivál-kitelepülések, díjátadó gálák.

Támogató közeg a nőknek

Az atipikus foglalkoztatás népszerűsítése a cél. Ez annyit jelent, hogy rugalmas munkaidőbeosztás mellett dolgozhatnak a munkavállalók. A kisgyermekes anyákat, családokat szeretnék felkészíteni arra, hogy kibontakoztassák képességeiket olyan módon, hogy ma helyt tudjanak állni a munkaerőpiacon. – A munkáltatókat pedig arra szeretnénk felkészíteni, hogy családbarát módon tudják fogadni a munkavállalókat, megoldva ezzel a munkaerőhiányt. Ahhoz, hogy a nők helyt tudjanak állni, komplex támogató közegre van szükség mind a család, mind a társadalom részéről. Cél továbbá, hogy a szemléletváltás a munkáltatókban elinduljon, hiszen a családbarát munkahelyek számtalan előnnyel rendelkeznek nem csak a munkavállalók, de a cégek számára is.

A projekt által olyan lehetőséget biztosítanak a családoknak és az anyáknak, ahol össze tudják egyeztetni a munkát és a magánéleti egyensúlyt,- ezzel megteremteni a családi harmóniát.

Fülöp Henrik

Jó gyakorlat.

„Nők a családban és a munkahelyen”
EFOP-1.2.9-17
„A női karrier sajátos kérdései-A család és a karrier közötti egyensúly”
Gyöngyösi Család és KarrierPont

I. A jó gyakorlat elnevezése, címe:
„A női karrier sajátos kérdései – A család és a karrier közötti egyensúly”
II. A jó gyakorlatot megvalósító szervezet neve :
Gyöngyösi Család és KarrierPont  
III. A jó gyakorlat típusának megnevezése: Helyzetfelmérés, kutatás
IV. A jó gyakorlat megvalósításának helyszíne:
3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 1 3200 Gyöngyös, Vármegyeház tér 1. Telefon: +36 (37) 301 649          E-mail: hevesmegye@gyoka.hu  
V. A jó gyakorlat rövid összefoglalása: A család és a karrier közötti egyensúly azt jelenti, hogy legyen mindkettő egymással párhuzamos a nők életében. A legtöbb nőnél a gyerekvállalást követően megváltoztak a prioritások. Úgy érezték, hogy mindig elérhetőnek kell lenniük a gyerekük számára, vagyis nem tudtak ugyanakkora energiát beletenni a munkába. Alapvetően ugyanazon módszerek és elméletek érvényesek szokásosan mind a férfi, mint a női ügyfelek pályatanácsadása esetén, ám, mivel a hozzánk forduló hölgyek szituációik mutatják, sokszor egészen más jellegűek a problémák és bizony vannak tipikusan a női identitáshoz kapcsolódó kérdések.  
VI. A jó gyakorlat elérése interneten:
nokamunkahelyen.hu  
VII. A jó gyakorlat bemutatása:
Releváns kérdéseket tett fel Alapítványunk,- a projektben résztvevőknek arra a kérdésre, hogyan fognak tudni megbirkózni a több párhuzamos (anya, feleség és dolgozó nő) szereppel. Valójában a kutatásokból az derül ki, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a párhuzamos életfeladatok, szerepek betöltése nem okoz szükségszerűen több stresszt a nőknél, sőt, az életünkkel való elégedettségünket is növelheti, ha sikeresen tudjuk őket összeegyeztetni. Érdekes feladat volt például velük  végiggondolni, azt, hogy ők hogyan képzelik el az egyensúlyt és hogyan súlyoznák fontosságuk szerint életük különböző szerepköreit. Igyekeztünk tudatosítani bennük, hogy ezek a területek jól megférnek egymással, de azt is, hogy az egyensúlyra tudatosan kell törekednie és bizonyos kompromisszumok elengedhetetlenek, ha szeretné sikeresen véghezvinni életében azt a változást, amelyre készült. Tanácsadásaink során egyértelművé vált, hogy sok nő van, aki úgy érzi, hogy számára a gyereknevelés nem elég, mert nem abban teljesedik ki, hogy gondoskodik a családjáról, hanem szeretne továbbra is a szakmájában érvényesülni, esetleg új területeken kipróbálni magát. Nem egyszerű dolog, hiszen azzal, hogy megszületik a baba, lesz egy új munkája, ami egy életre szól. De nem lehetetlen családanyaként karriert építeni. Tudtuk, mi projektmunkatársak, hogy ez magától nem fog megtörténni. Azok, akik ezt megbeszélték, rendszeresen egyeztettek róla, és szóvá tették, ha túl nagy volt a teher, amit a munkájuk vagy egészségük már kezdett megsínyleni, sokkal rendezettebb háztartásban éltek, és volt idejük a szakmai előre menetelükkel foglalkozni. Viszont azok, akik féltek ezt szóba hozni, általában egyedül intézték a gyerekek és a háztartás körüli tennivalókat. Felmérésünk, szóbeli elbeszélgetéseink révén egyértelműen kiderült, hogy a projektben szereplő családanyák nagy része szeretné ha képzéseink, segítségünk során önállóbban, függetlenebbül láthatná el egyrészt anyai, és munkaerőpiaci pozícióját. Tanácsadásaink alapján kutatásunk egyik eredménye: Azok a nők, akiknek a házastársa ugyanolyan fontosnak vagy fontosabbnak tartotta a karrierjét, sikeresebbek lettek. Nem véletlenül választottak maguknak ilyen partnert, hanem tudatosan. És ez azt jelenti, hogy amikor a szülői teendőkről van szó, akkor azok nem esnek automatikusan az ő nyakukba, hanem megosztják a feladatokat. Inkább a nőkben fogalmazódik meg az elvárás magukkal szemben, hogy vajon nem kellene-e napjuk nagyobb részét gyermekükkel tölteni, nem sérül-e a kicsi, ha délutánig az óvodában van, és csak este találkozik vele. Anélkül, hogy el kellene dönteni, hogy ez jó vagy rossz, indokolt vagy sem, megállapíthatjuk, hogy ez kevésbé merül fel a férfiak kapcsán a mi kultúránkban. Ezen az identitáson szeretne projektünk képzési, és folyamatos tanácsadási segítséggel változtatni, hogy ezek a lelkiismereti küzdelmek ( pl. mentálhigiénés szakember bevonásával ) oldódjanak, megszűnjenek.  
VIII. A jó gyakorlat alapvető célkitűzése:
Sok anyát megvisel, mikor eljön az idő, hogy visszamenjen dolgozni. Az ördög a részletekben van: nem mindegy, mennyire rugalmas a munkahely, hogy szereti-e, amit csinál, hogy hány év kihagyás után áll újra munkába, hogy volt-e folytonosság. Tehát nincs két egyforma élethelyzet, de a legtöbb nő életében adódik egy pillanat, mikor átfordul a mérleg: a napja nagyobb része kezd munkáról szólni, és a kisebbet tudja a gyerekkel, gyerekekkel tölteni. Többek között ebben is adtunk, és adunk tanácsot a hozzánk forduló klienseknek.
IX. Milyen tényezők segítették a jó gyakorlat létrejöttét, kialakítását?
Sajnos a felnőttek sem mindig ítélik meg jól, valójában mire van szükségük. Ezt érzékeljük folyamatosan tanácsadásaink során. Ezért a  család és a karrier közötti egyensúly szerepét prioritásnak tekintjük, és fontosságát projektünk megvalósítása során preferáljuk.
X. Milyen tényezők nehezítették, akadályozták a jó gyakorlat kialakítását?
Mivel tanácsadóink megfelelő pedagógiai- pszichológiai, és szociális munkában is jártas felkészültséggel rendelkeznek, így nem jelentett akadályt a kötetlen, empatikus, toleráns tanácsadásokon való elbeszélgetés.
XI. Kik támogatták, mentorálták a jó gyakorlat kialakítását? – Pedagógiai, pszichológiai mentortanár  – Munkaképesség fejlesztés, foglalkoztatási szakértő – Szakképzési szakértő – Egészségügyi, szociálpolitikai szakértő – Szociális gazdaság, szociális foglalkoztatás területén tapasztalatokkal rendelkező szakértő  
XII. Ha volt igény vagy szükséglet felmérés milyen módszerrel történt és milyen eredménye volt?
Kérdőíves lekérdezés személyesen, és egyéni interjú alapján. A közreműködő,- projektben résztvevők kommunikatívak voltak,- segítségünket értékelték, és továbbra is igényt tartanak munkánkra.
XIII. A jó gyakorlat során milyen módszereket alkalmaznak?
–  Kérdőíves lekérdezés személyesen
XIV. A jó gyakorlat eredményeinek bemutatása:
Szakembereink segítsége által önbizalommal teli, egészséges énképet tudnak kialakítani.
Tanácsadásaink által, és jövőbeni pozitív hozzáállásukkal mindig képesek lesznek a család és karrier közti egyensúlyt megteremteni.
Elsajátítják a célok kitűzésének mesterfogásait, és általuk sikeresebbé válhatnak.
Önmaguk maradéktalan elfogadásán keresztül értékesebb, teljesebb emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani.

Sikeresebb, eredményesebb és boldogabb nőkké válhatnak!

Fülöp Henrik

A női karrier sajátos kérdései – esetleírással illusztrálva.

Kata negyvenes éveiben, három gyerek felnevelése után szeretett volna visszatérni a munka világába, azért fordult hozzánk, hogy segítsünk neki előkészíteni ezt a lépést. Egyrészről olyan sok év telt el azóta, hogy az utolsó munkahelyéről eljött, hogy már alig tudta elképzelni, miként térhetne vissza a szakmai szerepbe. Másrészt az eltelt évek meglehetősen lemorzsolták az önértékelését, amire ráadásul a férje is rásegített, folyton megerősítve benne, hogy otthon a helye és hogy úgysem ért semmi máshoz, mint a háztartáshoz és a gyerekekhez.

Kata ezalatt csendesen álmodozott egy olyan életről, ahol más területen is kiteljesedhet, mint az anyaszerepben – ami évekig boldoggá tette, de a gyerekek függetlenedésével már egyre kevésbé. Álmai nem voltak nagyra törőek, közülük a „legőrültebb” a teljes újrakezdés gondolata volt, mivel egykori titkárnői munkája helyett szívesebben tért volna vissza a munkába egy olyan pozícióban, ahol valamilyen módon segítségére lehet másoknak, ahol meghallgathat, támaszt nyújthat valakinek, vagy akár ápolhat másokat – egy kicsit az anyai szerepéhez hasonlóan, amit annyira élvezett.

A környezetében élők attól is féltették Katát, hogy nem fog tudni megbirkózni a több párhuzamos (anya, feleség és dolgozó nő) szereppel. Valójában a kutatásokból az derül ki, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a párhuzamos életfeladatok, szerepek betöltése nem okoz szükségszerűen több stresszt a nőknél, sőt, az életünkkel való elégedettségünket is növelheti, ha sikeresen tudjuk őket összeegyeztetni.

Érdekes feladat volt például Katával, egy tanácsadás folyamán végiggondolni, ő hogyan képzeli el az egyensúlyt és hogyan súlyozná fontosságuk szerint élete különböző szerepköreit. Ez egyrészt tudatosította benne, hogy ezek a területek jól megférnek egymással, de azt is, hogy az egyensúlyra tudatosan kell törekednie és bizonyos kompromisszumok elengedhetetlenek, ha szeretné sikeresen véghez vinni életében azt a változást, amelyre készült.

Alapvetően ugyanazon módszerek és elméletek érvényesek férfi és női ügyfelek pályatanácsadása esetén, ugyanakkor, mint ez a szituáció is mutatja, sokszor egészen más jellegűek a problémák és bizony vannak tipikusan a női identitáshoz kapcsolódó kérdések.

Tudjuk, hogy a nők döntéseiben sokkal nagyobb szerepet játszanak a „fontos személyek”, azaz a hozzátartozók és közeli barátok. Egy 1998-as kutatás eredménye azt mutatta, hogy a nők pályáról, karrierről, életről alkotott elképzeléseiben és terveiben sokkal nagyobb szerepet kap a kapcsolati tényező (szerelmi, családi vagy szociális élet) mint a férfiakéban. A pályájuk is gyakrabban tükröz életmód szintű döntéseket, kevésbé lineáris (folytatólagos) vagy sikerorientált. A nők inkább az egyensúly megtalálására törekszenek házasság, gyerekek és munka között.

Egy kutatásban vizsgált nők mindegyike – függetlenül társadalmi vagy munkahelyi pozíciójától – számításba vette a (létező vagy leendő) gyerekeik és hozzátartozóik (pl. élettársuk) szempontjait a munkájával kapcsolatos döntéseknél, míg ez a tendencia sokkal kevésbé volt jellemző a férfiakra. Magyarán a döntéseik nagyobb mértékben figyelembe veszik a hozzátartozóik érdekeit, mint amennyire ez a férfiakra jellemző. Ügyfelünk sem tudott volna olyan munkát elképzelni, amely miatt teljesen le kell mondjon a gyerekeivel való törődésről, habár azok már sokkal kevésbé voltak rászorulva, mint kisebb korukban.

Számos egyéb gyakorlat és nyolc találkozó után végül két olyan, életképes és Éva vágyaival egyező pályát is sikerül beazonosítanunk, amelyekben egyesülnek az ő kritériumai: Megfelelő képzés során segíteni másoknak és a családjára is kellő időt fordítani (egészségügyi területen illetve a szépészeti szolgáltatásokban). Mivel még néhány információ hiányzott a végső elhatározáshoz, felépítettünk egy akciótervet, amelynek alapján már nélkülünk is tovább tudott menni a döntéshez vezető úton. Ennél talán még fontosabb, hogy újra elkezdett hinni önmagában és abban, hogy a jövőjét saját maga tudja alakítani, helyet adva életében mindannak, ami neki fontos!

Projektünk által minden bennünket megkereső nőnek, családanyának ,- atipikus, rugalmas formában történő munkaügyi ajánlással, speciális tanácsadással, választható képzéssel, mentálhigiénés gondozással tudunk segíteni, hogy a munka, és a magánélet összehangolása teljes mértékben megvalósulhasson!

Fülöp Henrik

Mert nőnek lenni jó!

Nőnek lenni jó, nőnek lenni érték, nőnek lenni öröm. A hétköznapi rohanásban, a mindennapi taposómalomban, az állandó megfelelések kényszerében, szerepeink szorításában hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni.

Nőnek lenni jó, de bizony nem mindig könnyű. Ráadásul egyre inkább rá vagyunk kényszerítve a férfias energiák használatára. A munkában, karriertörekvéseinkben férfi módon próbálunk helytállni, erősek vagyunk, határozottak, felvesszük a versenyt bárkivel. Ez persze nagyon jó lehet, ha közben nem felejtünk el nőnek lenni. Mert ha elfelejtünk, akkor idővel csodálkozunk, hogy az igazi, a férfias férfiak elfordulnak tőlünk, vagy pedig belebetegszünk a ránk kövesedett férfiszerepbe.

De tényleg? Szerencsés helyzetben vagyunk?
Helyt kell állni a munka világának férfihierarchiájában. Másrészt a média minden nap, a napnak minden órájában önti ránk hirdetéseit csodaszép nők csodaszép fotóival, mondván: Így kell nőnek lenni. És ettől garantáltan csúnyának, öregnek, kövérnek, de legalábbis tökéletlennek érezzük magunkat.

Az sem teszi könnyebbé a dolgot, hogy az általános felfogás szerint a “normális” nő az, aki megfelel az “átlagnak” – vagyis egy modellnek, egy olyan szerep-együttesnek, amit a társadalom aktuálisan a nőtől elvár. De ez a szerep-együttes napjainkban meglehetősen ellentmondásos, aminek lehetetlen megfelelni. De mihelyt férjhez ment alakuljon át háziasszonnyá, ha gyermeket szült, legyen tökéletes, odaadó anya – felejtse el a magas sarkú cipőt, a szórakozás minden formáját, de eközben maradjon meg a férje számára vonzó szeretőnek. Ismertek olyan nőt, aki képes minderre?

Jöjjön el rendezvényeinkre, kérje ingyenes képzéseinket,- és mi segítünk álmai megvalósításában! ÖNÖKKEL – ÖNÖKÉRT!

Fülöp Henrik

Nők, akik keresik a helyüket – Körkép a magyar nők helyzetéről és lehetőségeiről

Ki mondta neked, hogy…nincs meg benned, ami a sikerhez kell? Hogy hármasnál jobbra úgysem vagy képes? Hogy nem vagy elég tehetséges ahhoz, hogy sikeres karriert fuss be?

A lehetőség ott van benned!
Apró lépésekkel „tanulja” a társadalom a megváltozott szerepű nőket érdemeik szerint kezelni.
Feladatuk van bőven, csak nem ott, ahol szeretnék. Úgy tűnik, egy ideig még duplán kell teljesíteniük…

A nőknek ma is nehéz megteremteniük az összhangot a munka és a magánélet között.

A nők helyzete, főleg a gyermekvállalást követő gondozással töltött évek után munkát keresőké, speciális, ezért különleges módszerek is kellenek ahhoz, hogy segíteni lehessen nekik. – A korábbi évek tapasztalataitól eltérően megfordult a munkaerőpiaci trend. Korábban egyenlő arányban kerestek munkát a férfiak és a nők, most utóbbiak közül vannak többen állás nélkül.

A Gyöngyösi Család és KarrierPont olyan munkaerő-piaci segítő, tanácsadó szakmai hálózat, amelynek célja, hogy segítse a nőket, fejlessze képességeik és tehetségük érvényesülését, munkaerő-piaci esélyegyenlőségük megteremtését.

A MEGOLDÁS BENNÜNK VAN, CSAK MEG KELL KERESNÜNK
„AKI KERES AZ TALÁL. AKI KÉR, ANNAK ADATIK”
GYERE EL, ÉS BESZÉLGESSÜNK KÖTETLENÜL!
Gyöngyösi Család és KarrierPont

Fülöp Henrik