További információkért és jelentkezéshez keresd bátran munkatársainkat:
+36-30-548-6983 | mercedesz.b@felnottkepzes.hu |info@felnottkepzes.hu
Kövess minket Facebookon is, hogy mindig naprakész információkat kapj!
Modello Módszertani és Képzési Intézet – Tudás egy jobb holnapért – ma!
GINOP Plusz 3.2.1-21 III. Ütem
A felnőttképzés napjainkban egyre inkább az egyén fejlődésének és szakmai előmenetelének kulcsfontosságú tényezője. A változó munkaerőpiac és az új kihívásokkal teli világban a felnőttek számára elengedhetetlen, hogy folyamatosan fejlesszék készségeiket és ismereteiket. Ebben a folyamatban segítségünkre lehet a MODELLO Módszertani és Képzési Intézet, amely kiváló lehetőségeket kínál a személyes és szakmai fejlődésre.
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet széles körű képzési programokat kínál a felnőttek számára. Ezek közé tartoznak például:
A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet könnyen elérhető az interneten is. Látogasson el a felnottkepzes.hu weboldalra, ahol részletes információkat talál a kínált képzésekről, az intézet elérhetőségeiről és a beiratkozási lehetőségekről.
A felnőttképzés kulcsfontosságú lehetőséget jelent a személyes és szakmai fejlődés szempontjából. A MODELLO Módszertani és Képzési Intézet által kínált rugalmas és magas színvonalú képzési programok segíthetnek az egyénnek abban, hogy lépést tartsanak a változó világgal és elérjék céljaikat. Ne habozzon, látogasson el weboldalukra még ma, és kezdje el a saját fejlődését!
GINOP PLUSZ 3.2.1 pályázati
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították
az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).
Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom
vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.
Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.
Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését.
A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv.alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.
A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek
meg a forradalomról.
Forrás: kormányponthu